Az elmúlt években nem volt könnyű optimistának lenni az OTP részvényeire, a magyarországi működési környezet romlása vagy az orosz-ukrán háború miatt szenvedett a bank és a részvények árfolyama is. Most azonban megvan az esély arra, hogy tovább emelkedjen az árfolyam.
Tőzsdére megy a Ferrari, a sportautó-gyártó közel 10 milliárd dollárt is érhet a kibocsátást követően. A vállalat autóihoz hasonlóan a részvények sem lesznek olcsók, főként, ha figyelembe vesszük, hogy az elmúlt években a profitabilitás az iparágban kifejezetten magasra emelkedett, drámai növekedés pedig sem az eladásokban, sem a bevételeknél nem lesz.
A részvénykibocsátás legérdekesebb részletei:
Az IPO-ból származó forrásokból egy cent sem kerül a Ferrarihoz, az a Fiat Chrysler pénzügyi helyzetének javítását szolgálja
Legfeljebb 10 százaléknyi részvényt visznek piacra, a kontrollt megtartja az FCA
Véleményünk szerint kifejezetten drágák a Ferrari részvényei
Bennfentesek szerint akár tízszeres is lehet a túljegyzés
Egyes becslések szerint akár 90 milliárd euróba is kerülhet a Volkswagen-konszernnek a dízelbotrány. Ez nem kis összeg, akár egy évtizednyi profitot is elvihet az ügy, emiatt az autógyártó masszív költséglefaragásra kényszerül. A cég első embere már felvetette, hogy minden nem létfontosságú beruházást elhalasztanak vagy visszavágnak, most összegyűjtöttük azokat a területeket, ahol spórolhat a cég.
Évek óta tervezik, most végre tőzsdére mehet a Waberer's, a részvénykibocsátásra akár még idén sor kerülhet. A fuvarozó cég részvényeinek bevezetése fontos lépés nem csak a vállalatnak, de a Budapesti Értéktőzsdének is, hosszú idő után újra nagy IPO-ra kerül sor a BÉT-en.
A dízel halott, mondja több elemző, mert egyszerűen nem, vagy csak elképesztő költségekkel tehető tisztává, emiatt egyértelmű, hogy az USA-ból rövid időn belül, előbb-utóbb viszont mindenhonnan eltűnnek a dízeles autók. A dolog szerintünk nem ennyire egyszerű, már csak azért sem, mert jelentős tőkét kötöttek le a gyártók a dízelmotorok előállítására, és gyorsan, nagy tömegben nehezen válthatók ki a dízeles autók, főként, ha a flottaszintű szén-dioxid-kibocsátást is szem előtt tartjuk. Megnéztük, melyik autógyártóknak kell aggódniuk, ha mégis hamarosan véget érne a dízel-korszak.
A Volkswagen csalt. Ez tény, nem mi mondjuk, a cég ismerte be. A hatások egyelőre beláthatatlanok, van, aki már a Volkswagen csődjével számol. Kizárni semmit sem lehet, de csőddel nem számolunk, sokkal valószínűbb, hogy az értékesítés - vélhetően átmeneti - visszaesésével, a költségek megugrásával, a profit visszaesésével érdemes kalkulálni. Mutatjuk, milyen csatornákon keresztül hat negatívan a botrány a Volkswagenre.
Merészet lépett a JP Morgan, miközben az elmúlt hetekben tovább nőt a bizonytalanság a tőkepiacokon, az elemzőház optimistább lett az OTP-re, és 7310 forintra emelte célárát, ami közel 40 százalékkal van magasabban, mint a mostani árfolyam. Az alábbiakban körbejártuk, mitől lett hirtelen ilyen optimista a JPM.
Már az első hírek megjelenése után is brutálisnak tűnt a Volkswagen-botrány, azóta azonban a német és az amerikai kormánynál is kiverte a biztosítékot a globálissá dagadt Dízel-gate, nagyon valószínű, hogy a VW-vezér távozik, és rajta kívül is hullanak majd fejek, a cég sokmilliárdos bírsággal és költségekkel szembesül, a részvényárfolyam romokban. Összegyűjtöttük, mit érdemes tudni a Volkswagen botrányáról.
Már csak 1,4 százalékkal nőhet idén a kínai autópiac, ami jóval alacsonyabb bővülés, mint amire az autógyártók akár néhány hónappal ezelőtt is számítottak. Sokan túlkapacitásokkal küzdenek, megkezdődött a műszakok ritkítása, a munkanapok számának csökkentése és a bónuszok visszavágása. A Frankfurti Autószalon kapcsán megjelent híreket gyűjtöttük egy csokorba.
Akár már most csütörtökön kamatot emelhet az amerikai jegybank, amire minden eszközosztály árfolyama érzékenyen reagálhat, sokan nagy turbulenciára, a részvénypiacokon pedig esésre számítanak. A múltbeli tapasztalatok alapján azonban semmi ok az aggodalomra, ha a Fed lassan, a lépéseket okosan kommunikálva hajtja végre a kamatemelést, akkor akár még folytatódhat is a rali.
350 ezer lakás, 82 ezer garázs, 3370 kereskedelmi ingatlan kezelésével foglalkozó német ingatlancég, a Vonovia lesz szeptember 21-től a DAX új tagja, amely a Lanxess nevű vegyipari céget váltja. A Vonovia a legnagyobb német, és a második legnagyobb európai ingatlancég, amely lakóingatlanok kezelésével foglalkozik. Az alábbiakban összegyűjtöttük, mit érdemes tudni a vállalatról.
A jegybank alelnöke lényegében megerősítette a piaci forrásokból származó értesülésünket, hogy az MNB akár a tulajdoni részesedésének növelésével is erősítené befolyását a magyar tőzsdén. A lépés éles fordulat lenne azok után, hogy az elmúlt években a kormány gyakorlatilag hátat fordított a budapesti tőzsdének, most azonban a legoptimistább forgatókönyv alapján újabb aranykor köszönthet a BÉT-re. Az osztrák nagytulajdonos és a magyar jegybank között azonban nem lesz egyszerű a megállapodás, az eltérő motivációk miatt nagy lehet a különbségben a két fél által elképzelt vételárban.
Nagyot estek az elmúlt napokban a világ tőzsdéi, ennek kapcsán kérdeztük meg a profi befektetőket, mi jöhet most a tőzsdéken és hogy mit ajánlanak a befektetőknek, hogyan pozícionálják magukat a volatilis piacokon.
Nagyot estek az elmúlt napokban a világ tőzsdéi, a befektetők válogatás nélkül szórták a részvényeket, ebből azonban a magyar piac a nemzeti ünnep miatt kimaradt. Az előjelek nem túl biztatóak...
3 éve most először veszített a befektetésein a világ legnagyobb szuverén nyugdíjalapja, a Norvég Alap elsősorban a részvényeken és a kötvényeken ért el veszteséget, igaz, a benchmarkokhoz képest még így is jobban teljesített az alap.
A válság óta minden évben van valami az OTP-nél, ami miatt késik a sokak által várt fordulat. Az éves szinten jóval 200 milliárd forint feletti céltartalékoláshoz vagy a pénzintézeti különadóhoz már-már hozzászoktunk, de a magyarországi devizahiteles csomag, a nagy leánybanki leírások, vagy az orosz/ukrán veszteségek azokon felül is nagy falatot haraptak ki az OTP profitjából. Most éppen az orosz és az ukrán veszteségek miatt nem emelkedik a profit, a következő években pedig a brókerbotrányok károsultjainak kifizetése terhelheti meg a bankot. Ha nem lenne az erős magyar és bolgár bank, csúnya lenne az összkép.
Az OTP (de általában a bankok) eredményét nagyban befolyásolja, hogy éppen mennyi céltartalékot képez meg, ez akár néhány milliárd forinttal is arrébb teheti a bank profitját. Most is ez történt: az OTP kockázati költségei 8 milliárd forinttal alakultak a várt alatt, nagyrészt ennek tudható be, hogy az elemzői becsléseknél jóval magasabb lett a bank profitja, amely így 2 éves csúcsra emelkedett. Ha csak ezt nézzük, tovább emelkedhet a bankpapír árfolyama, azzal együtt is, hogy tegnap nagyot ment az OTP.
Pozitívumok
A vártnál jóval magasabb adózott eredmény (2 éves csúcs)
A magyar és a bolgár bank jól húz
A késedelmes hitelek aránya szinten maradt
Rekordalacsony céltartalékolás (45 milliárd forint)
Negatívumok
Oroszországban és Ukrajnában nem látszik érdemi javulás
Az orosz hitelek 20,1 százaléka, az ukrán hitelállomány 54 (!) százaléka késedelmes
A mikro- és kisvállalkozói kategórián kívül nincs növekedés a csoportszintű hitelállományokban
A második félévben újra emelkedő céltartalékolással számol a menedzsment Ukrajnában
Jótékonyan hat a Telekom bevételeire a magyarországi lakossági fogyasztás élénkülése, a 4G lefedettség bővülése és az okostelefonok elterjedése, az adat- és TV-szolgáltatások felfutása, de az energia kiskereskedelem bővülése, a GTS bekonszolidálása és néhány nagyobb IT-projekt elnyerése is több, mint kompenzálta a hívásvégződtetési díjak csökkenése vagy a hangszolgáltatások visszaesése miatt kieső bevételeket. Nagyrészt ennek köszönhető, hogy a Magyar Telekom második negyedéve erős volt, a fontosabb eredménysorokon a várakozásoknál jobb számokat tett közzé a vállalat.
Macedón belpolitikai válság? Orosz-ukrán háború? Olajár-zuhanás? Mutatjuk, mire érdemes figyelni a Richter, a Mol, a Magyar Telekom és az OTP gyorsjelentésében.